Letölteni VAN OTT VALAKI? - VÁLOGATOTT ÍRÁSOK könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx
A kötetben Csányi Vilmos etológus válogatott tanulmányai találhatóak. Most először gyűjtötte össze a kiadó a szerző írásait, számítva ezzel mindazokra akik az etológia, az állati és emberi viselkedés iránt érdeklődnek.A Van ott valaki cím mögött Csányi Vilmos etológus válogatott tanulmányai bújnak meg. Most először gyűjtötte össze a kiadó a szerző írásait, számítva ezzel mindazokra akik a kognitív tudományok, az etológia, az állati és emberi viselkedés iránt érdeklődnek, vagy csak egyáltalán érdekes emberekről s állatokról szóló történetekre kíváncsiak. A kötet még a Csányi-publikációkat jól ismerőknek is tartogat meglepetéseket.
Érdekes jelenség, hogy az emberek általában elítélik az agressziót, a tömegfogyasztásra szánt média mégis tele van ilyen cselekedetekkel. Ennek nem az az oka, hogy fajunk annyira szereti az egressziót, hanem éppen ellenkezőleg: rendkívül érzékeny annak különböző megnyilvánulásaira. Még a képernyő előtt is aktiválódnak biológiai ösztönei, szurkol az agresszió áldozatáért vagy éppen ellenkezőleg, a ajogosnak ítélt támadás miatt az agresszorral érez együtt. Ezt az érzékenységet használják ki a média írói, szerkesztői a figyelem felkeltésére.
VAN OTT VALAKI? - VÁLOGATOTT ÍRÁSOK
Könyv adatok
Cím: VAN OTT VALAKI? - VÁLOGATOTT ÍRÁSOK
Szerző: CSÁNYI VILMOS
Kiadó: Typotex Kiadó
Oldalszám: 254 oldal
Megjelenés: 2007. szeptember 27.
Kötés: Fűzött
ISBN: 9639132810
Méret: 195 mm x 125 mm x 13 mm
Olvasni online VAN OTT VALAKI? - VÁLOGATOTT ÍRÁSOK könyv ingyen
Csányi Vilmos (Budapest, 1935. május 9. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Tudományterjesztési és szépirodalmi munkássága is jelentős.
1953-ban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakára. Itt szerzett 1958-ban vegyészdiplomát. Ennek megszerzése után a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Orvosi Vegytani Intézete munkatársa lett. 1964-ben kapta meg adjunktusi kinevezését. 1973-ban visszatért az ELTE Természettudományi Karára, ahol a magatartásgenetikai laboratóriumban kezdett dolgozni egyetemi tanári beosztásban. Később az általa szervezett etológia tanszék vezetője lett. 1993-tól a posztgraduális etológia kurzus programvezetője. A tanszéket 2000-ig vezette. 2005-ben professor emeritusi címet kapott. Itt etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és rendszerelméletet oktat. Egyetemi állásai mellett az MTA és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának vezetője. 2011-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült. Összesen két évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, először a Harvard Egyetemen, majd a New York State Research Institute for Neurochemistryben mint vendégkutató.
1965-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi értekezését, témája a biológiai fehérjeszintézis szabályozása volt. 1970-ben kapta meg akadémiai doktori fokozatát molekuláris biológiai kutatásokért. Az MTA Neurobiológiai Bizottságának, illetve az Állatkísérleti Bizottságnak lett tagja. 1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben pedig rendes tagjává. 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett az 1990-ben megalakult Magyar Etológiai Társaság elnöke, később tiszteletbeli elnöke lett. Tagja a Biológiai Társaságok Nemzetközi Uniója (IUBS) oktatási szakbizottságának (CBE), ahol egy humánetológiai projektet vezet. 2001-ben a Magyar Tudomány főszerkesztője lett, emellett 1973-tól az Élet és Tudomány, 1989-től az Acta Biologica Hungarica szerkesztőbizottságának tagja. Ezenkívül 1993–1996-ban a World Future: Journal of General Evolution című folyóiratnál is tevékenykedett.
Fő kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései.Emellett biokémiai kutatásokat is végzett, ahol a bakteriális fehérjeszintézis bizonyos szabályozó elemeit derítette fel. Jelentős a kutyákon lefolytatott etológiai vizsgálatai is. Az etológiai kutatások mellett elméleti biológiai stúdiumokat is folytatott, ebben a témában több publicisztikája is megjelent. A Nagykutya csillagképben csillagot neveztek el róla 1999-ben.
Több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Ezenkívül közel harminc könyvet írt. Jelentős tudománynépszerűsítő és publicisztikai munkássága is. A 2000-es évek második felében kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.
1953-ban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakára. Itt szerzett 1958-ban vegyészdiplomát. Ennek megszerzése után a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Orvosi Vegytani Intézete munkatársa lett. 1964-ben kapta meg adjunktusi kinevezését. 1973-ban visszatért az ELTE Természettudományi Karára, ahol a magatartásgenetikai laboratóriumban kezdett dolgozni egyetemi tanári beosztásban. Később az általa szervezett etológia tanszék vezetője lett. 1993-tól a posztgraduális etológia kurzus programvezetője. A tanszéket 2000-ig vezette. 2005-ben professor emeritusi címet kapott. Itt etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és rendszerelméletet oktat. Egyetemi állásai mellett az MTA és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának vezetője. 2011-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült. Összesen két évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, először a Harvard Egyetemen, majd a New York State Research Institute for Neurochemistryben mint vendégkutató.
1965-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi értekezését, témája a biológiai fehérjeszintézis szabályozása volt. 1970-ben kapta meg akadémiai doktori fokozatát molekuláris biológiai kutatásokért. Az MTA Neurobiológiai Bizottságának, illetve az Állatkísérleti Bizottságnak lett tagja. 1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben pedig rendes tagjává. 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett az 1990-ben megalakult Magyar Etológiai Társaság elnöke, később tiszteletbeli elnöke lett. Tagja a Biológiai Társaságok Nemzetközi Uniója (IUBS) oktatási szakbizottságának (CBE), ahol egy humánetológiai projektet vezet. 2001-ben a Magyar Tudomány főszerkesztője lett, emellett 1973-tól az Élet és Tudomány, 1989-től az Acta Biologica Hungarica szerkesztőbizottságának tagja. Ezenkívül 1993–1996-ban a World Future: Journal of General Evolution című folyóiratnál is tevékenykedett.
Fő kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései.Emellett biokémiai kutatásokat is végzett, ahol a bakteriális fehérjeszintézis bizonyos szabályozó elemeit derítette fel. Jelentős a kutyákon lefolytatott etológiai vizsgálatai is. Az etológiai kutatások mellett elméleti biológiai stúdiumokat is folytatott, ebben a témában több publicisztikája is megjelent. A Nagykutya csillagképben csillagot neveztek el róla 1999-ben.
Több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Ezenkívül közel harminc könyvet írt. Jelentős tudománynépszerűsítő és publicisztikai munkássága is. A 2000-es évek második felében kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.