Letölteni MIRŐL BESZÉLEK, AMIKOR FUTÁSRÓL BESZÉLEK? könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx
Murakami Haruki 1982-ben az írói mesterséget választva eladta a dzsesszbárját, és hogy megőrizze kondícióját, futni kezdett. Egy évvel később már végigfutotta az Athén-Marathon távot, és ma, számtalan triatlonnal, versennyel, tucatnyi regénnyel a háta mögött, érzi, hogy a sport legalább olyan hatással van írói munkásságára, mint az erőnlétére. A feljegyzésekből, beszámolókból, elmélkedésekből és visszaemlékezésekből álló naplóból megtudhatjuk, hogyan készült négy hónapon át a világhírű japán író a 2005-ös New York City maratonra, hogyan került a tokiói Jingu Gaien parkból a bostoni Charles River partjára, ahol nem tudta felvenni a versenyt a fiatal lányokkal. A rendszeres sport ürügyén nincs hiány témában: felidézi, hogyan lett író, számba veszi legnagyobb sikereit és csalódásait, lemezgyűjtő szenvedélyét, örömeit, hogy ötvenen túl is javítható a fizikai teljesítmény, majd a szembesülést, hogy az emberi erő bizony fogy. Az egyszerre szellemes, humoros, komoly és bölcs memoár igazi meglepetéseket tartogat nem csak a szerző regényeiért rajongó olvasóknak, de még a hosszútávfutás profi bajnokainak is.MIRŐL BESZÉLEK, AMIKOR FUTÁSRÓL BESZÉLEK?
Könyv adatok
Cím: MIRŐL BESZÉLEK, AMIKOR FUTÁSRÓL BESZÉLEK?
Szerző: Murakami Haruki
Kiadó: Geopen Kiadó
Oldalszám: 172 oldal
Megjelenés: 2012. november 16.
ISBN: 9789639973817
Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Olvasni online MIRŐL BESZÉLEK, AMIKOR FUTÁSRÓL BESZÉLEK? könyv ingyen

Murakami Haruki (Kiotó, 1949. január 12.) japán író és műfordító.
1949. január 12-én született Kiotóban, de gyerekkorát Kóbe városában töltötte (ahova a híres földrengés után el is látogatott). 1971-ben feleségül vette Takahasi Jókót. Apja buddhista szerzetes, anyja tanítónő volt. Mindketten japán irodalmat tanítottak, és Murakami már fiatal korában is érdeklődést mutatott a nyugati kultúra iránt, különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Günter Grass, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys voltak rá hatással.
A tokiói Vaszeda Egyetemen rendezői szakon tanult. 1974-től 1981-ig egy jazzbárt vezetett Kokubundzsiban (Tokió) „Peter Cat” néven, amit előszeretettel látogattak japán diákok és amerikai katonák a közeli katonai bázisról. 1984 októberében Fudzsiszavába költözött, 50 km-re Tokiótól. 1986-ban Ósio városba költözött, majd elhagyta Japánt, bejárta Európát, járt Olaszországban és Görögországban, majd letelepedett az Egyesült Államokban. Egy évvel ezután jelent meg Norvég erdő című regénye, amelyből Japánban több mint egymillió példányt adtak el.
Az írás művészetét oktatta a Princeton, a Tufts University és a Santa Ana-i William Howard Taft egyetemeken.
2001-ben visszaköltözött Japánba, Ósio városba. Japán nyelven az ő fordításában jelentek meg többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei is.
1949. január 12-én született Kiotóban, de gyerekkorát Kóbe városában töltötte (ahova a híres földrengés után el is látogatott). 1971-ben feleségül vette Takahasi Jókót. Apja buddhista szerzetes, anyja tanítónő volt. Mindketten japán irodalmat tanítottak, és Murakami már fiatal korában is érdeklődést mutatott a nyugati kultúra iránt, különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Günter Grass, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys voltak rá hatással.
A tokiói Vaszeda Egyetemen rendezői szakon tanult. 1974-től 1981-ig egy jazzbárt vezetett Kokubundzsiban (Tokió) „Peter Cat” néven, amit előszeretettel látogattak japán diákok és amerikai katonák a közeli katonai bázisról. 1984 októberében Fudzsiszavába költözött, 50 km-re Tokiótól. 1986-ban Ósio városba költözött, majd elhagyta Japánt, bejárta Európát, járt Olaszországban és Görögországban, majd letelepedett az Egyesült Államokban. Egy évvel ezután jelent meg Norvég erdő című regénye, amelyből Japánban több mint egymillió példányt adtak el.
Az írás művészetét oktatta a Princeton, a Tufts University és a Santa Ana-i William Howard Taft egyetemeken.
2001-ben visszaköltözött Japánba, Ósio városba. Japán nyelven az ő fordításában jelentek meg többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei is.