Letölteni ÖCSI NAPLÓJA - Vidám családregény könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és docx
Öcsi naplójában éppen az a meglepő, hogy nincs benne semmi meglepő, sem elvetemült, sem vérfagyasztó. Azaz Öcsi megjavulni látszik. A végén még mintagyerek lett belőle?No nem egészen…
Olvasható itt indiános kirándulás, juhászkutyás havasjárás, kincskeresős tábori történet és még árvizes nyaralási mese is - vásott és kevésbé vásott gyerekek valódi vakációs kalandjai.
És a végszó előtt, kondorkeselyűszóra, közös meghajlásra, felbukkant persze apu, anyu, Krisztinka, Vilmos atya és doktor Quintusz is.
De úgy tűnik, ezzel egyszer s mindenkorra vége az Öcsi-történeteknek.
A főszereplők viszontagságairól és "rémtetteiről" a regénysorozat mindegyik kötetében olvashatunk.
E vidám regényeket az író gyakorló szülőknek és a felnövekvő ifjúságnak szánta, hogy a kalandok végére kiderüljön: a barátság, a megértés, a szeretet, anyu meg apu, a család és hasonló nyalánkságok a legfontosabb részei az életnek; bár annak bizony része a tévedés, a hazugság, a baleset, a hiúság, vagy a mindig ínyenc önzés, a remeknek érzett rosszindulat, a borzongató félelem és a jó kis káröröm is.
A "Nagy Mesélőként" ismert író a család mindennapi apróságait karikírozza ki ellenállhatatlan humorral, sorozatosan bizonygatva, hogy semmin sem nevethetünk jobban, mint tulajdon balfogásainkon.
Méhes György Micsoda társasága azt jelentheti nekünk, magyaroknak, amit az angoloknak a Három ember egy csónakban (Jerome K. Jerome) vagy a Családom és egyéb állatfajták (Gerald Durrell).
Illusztrálta: Bányai István
Megjelent:
Micsoda társaság!
Tatárok a tengeren
Leleplezem a családomat
Kilenc vesszőparipa
ÖCSI NAPLÓJA - Vidám családregény
Könyv adatok
Cím: ÖCSI NAPLÓJA - Vidám családregény
Szerző: Méhes György
Kiadó: CERKABELLA KÖNYVKIADÓ
Megjelenés: 2016. április 18.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789639820777
Olvasni online ÖCSI NAPLÓJA - Vidám családregény könyv ingyen
Méhes György (valódi nevén Nagy Elek, Székelyudvarhely, 1916. május 14. – Budapest, 2007. április 10.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Írói álnevét Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író tiszteletére vette föl.
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.